A településfejlesztés területén az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb jelentőségre tett szert egy olyan tervtípus, amely képes összekötni a városfejlesztési elképzeléseket a konkrét megvalósítással. Az akcióterületi terv nem csupán egy újabb tervezési dokumentum a sok közül, hanem egy átfogó eszköz, amely egyaránt tartalmaz településrendezési, építészeti és pénzügyi elemeket. Ez a tervtípus különösen akkor válik nélkülözhetetlenné, amikor nagyobb városi területek átalakítása, a közösségi célok és a piaci igények összehangolása a feladat.
Az eszköz kidolgozása a Városfejlesztés Zrt. nevéhez fűződik, amely az 1997-es megalakulása után egy évtizeden belül megteremtette ezt az új műfajt. A több mint huszonöt éves gyakorlat során felhalmozott tapasztalatok azt mutatják, hogy az akcióterületi tervezés hatékony módja annak, hogy a településfejlesztési célokat ne csak papíron fogalmazzák meg, hanem azok valóban megvalósulhassanak. A tervek készítése során ugyanis nemcsak a kívánt végállapotot határozzák meg, hanem azt is, hogy milyen pénzügyi, jogi és intézményi eszközökkel, milyen szakaszokban lehet eljutni a megvalósításig.
Különösen fontos szerepet tölt be ez a tervfajta az integrált településfejlesztési stratégiák kidolgozása során. A jogszabályi környezet ugyanis egyértelműen előírja, hogy a települések milyen tervdokumentációval rendelkezzenek, és ezek között az akcióterületi terv központi helyet foglal el. A kormányrendeletekben foglalt előírások szerint nemcsak a koncepciók, hanem a megvalósítás módja is lényeges elem, így a tervezési munka során szükséges áttekinteni a tulajdonviszonyokat, a piaci igényeket, a finanszírozási lehetőségeket és a kockázatokat egyaránt.
Az elmúlt évtizedek gyakorlata számos sikeres projektet eredményezett. Budapest belső kerületeiben, valamint vidéki városokban – Zalaegerszegen, Szombathelyen, Salgótarjánban és másutt – több száz hektárnyi terület alakult át az akcióterületi tervek alapján. Ezek a beavatkozások nemcsak a fizikai környezetet változtatták meg, hanem közvetlenül befolyásolták több százezer lakos életminőségét is. A köz- és magánszféra együttműködése révén tízmilliárdos közösségi és százmilliárdos magánberuházások valósultak meg, amelyek a városfejlesztési célok mentén alakították a városi szövetet.
Az akcióterületi terv tartalmi szempontból rendkívül összetett. Magában foglalja a stratégiai kereteket, a területkijelölést, részletes helyzetelemzést, az operatív koncepciót és a megvalósítás szervezeti hátterét is. A finanszírozási koncepció külön figyelmet érdemel, hiszen a különböző típusú források – vissza nem térítendő támogatások, hitelek, saját források – összehangolása alapvető feltétele a projekt sikerének. A közszféra és a magánszféra érdekeit úgy kell összehangolni, hogy mindkét fél számára előnyös legyen az együttműködés, miközben a közérdek elsődlegessége mindvégig megmarad.
A partnerségi egyeztetések és a kockázatkezelés sem elhanyagolható szempontok. Egy nagyobb városi területfejlesztés hosszú folyamat, amelyben számtalan érintett fél vesz részt. A helyi önkormányzat, a lakosság, a befektetők és egyéb szakmai szereplők közötti párbeszéd biztosítja, hogy a terv ne csak papíron, hanem a valóságban is működőképes legyen. Az átláthatóság és a strukturált együttműködés alapvető feltétele annak, hogy a várostervezés eredményei tartósak és fenntarthatók legyenek.
Az akcióterületi tervek készítése tehát nem egyszerű adminisztratív feladat, hanem komplex szakmai munka, amely összeköti a tervezést, a döntéshozatalt és a tényleges végrehajtást. A módszertani útmutatók és a gyakorlati tapasztalatok együttesen biztosítják, hogy a településfejlesztés valódi eredményeket hozzon a városlakók számára.
